Troy Denning A Tatuin szelleme könyv bemutatás

Troy Denning A Tatuin szelleme Star Wars regénye 2003-ban jelent meg. Kronológiailag a Szökevények és a Thrawn trilógia közötti időszakban játszódik, összekötve mintegy ezek eseményeit.

 

A Tatuin szelleme könyv tartalom, történet

Han és Leia nászútjukon egy szép üstökösök találkozója eseményt tekint meg, amely amellett, hogy káprázatos, veszélyeket is rejt magában. A Tatuinra utaznak, ahol a Killik árnyék nevű, művészi képet bocsátják valakik árverésre, amely valaha az Alderaan -i palotában volt.

A Tatuin előtt a Chimaera birodalmi csillagromboló áll, némileg megnehezítve a leszállást és az is kiderül, hogy Leiának, nem csupán a kép művészeti értéke miatt kell a kép. Mos Espában, az árverésen, számos faj megjelenik, s köztük a birodalmiak beépített emberei. Han devaroninak álcázza magát, Leia pedig twileknek.

Három squib -et bíznak meg azzal, hogy járjon el helyettük a licitáláson. Az árverésen fetűnik egy holokocka, amely a 40 évvel ezelőtti Boonta futamra utal. Azon a fogathajtó versenyen szerepelt a gyermek Anakin, aki egyedüli emberként győzött. Bár Leia még mindig nem tudta elfogadni apját, hatással van rá a kép.

Az esemény elég izgalmasan zajlik és úgy tűnik, semmi sem úgy alakul, mint várták. Észrevesznek egy fülkében egy Új Köztársaság -beli férfit, aki inkognitóban van ott. A squibek elég jól csinálják a licitálást, de a birodalmiak egyre magasabbra emelik a tétet, mert ők akarják elvinni a képet.

A Tatuin szelleme értékelés, jellemzés

Mindjárt a könyv elején rendkívül ismerős érzésem támadt, aztán rá is jöttem, miért. A bevezető történet novellaként a Corphelion közjáték című novella, amely régebben megjelent magyarul is.

A Tatuin szellemében is rengeteg faj előfordul, ami dicséretére válik. Ebben a könyvben az író számos korábbi könyvre utal és azok eseményeivel összeköti a cselekményt. De itt már az előzménytrilógia első filmjéhez is kapcsolódik azáltal, hogy Anakin Skywalker fogathajtó versenye szóba kerül.

Sőt, előkerülnek régi barátai és kiderül, hogy milyen népszerű volt, ami szokatlan Leiának, és a régebbi Star Wars könyvekből elmaradt, hiszen a szerzők még nem ismerték a filmet. Nekem úgy tűnt, nagyon bő lére ereszti Troy Denning az eseményeket. Időnként izgalmas, de túlzottan sokáig nyújtja a történéseket.

Csiga lassan haladunk előre, és a változatos szereplők, váratlan fordulatok ellenére sem tudott mélyen megragadni a regény. Az X-szárnyúak sorozatra is kapunk visszautalást azzal, hogy itt is találkozunk Gavin Darklighter szüleivel.

A Shmi Skywalker videonaplója nekem kicsit erőltetettnek tűnt, egy idő után már a könyökömön jött ki. Nyilvánvaló, hogy a szerző így akarta bemutatni, mi történt Anakin édesanyjával az ő távoztát követő időkben.

Amikor főszereplőink üldözésekor az a bizonyos tiszt először felbukkant, már tudtam kiről van szó. Egyértelmű volt a viselkedéséből, bár nem értettem, mit keres egy egyszerű bevetésen. A squibek elég nehezen kiismerhető fickók voltak, egyébként meg az egész tatuini népség, s más egyebek nagyon hasonlítottak a mi Földünk sivatagos világaira.

 

Tatuin bolygó szelleme kritika

 

 

A Killik alkony utáni hajsza, és a birodalmiak elől való menekülés akár izgalmas is lehetett volna (néha valóban az volt), ha nem nyújtja a szerző a végtelenségig. Temérdek oldalt végig kell szenvedni, hogy végre valamit előre haladjon a történet. Troy Denning hibátlanul, precízen ír, csak győzd kivárni. Ebben némileg a Boba Fett könyve filmsorozat is hasonló, bár egészen más a történetvonal.

Számomra a Tatuin szelleme is inkább információ és háttéranyagnak hasznos, regényként fárasztó. Fele ekkora regény még talán élvezetes lehetett volna. Shmi naplójának az a része érdekesebb a vége felé, ahol Cliegg Lars meg akarja vásárolni, ez jól kiegészíti a filmeket és más könyveket.

Közben megnéztem, hogy néznek ki a squibek. Szamárnyúl fejű állatoknak. A sci-fik többségének és a Star Warsnak sem erőssége, hogy hiteles más lényeket találjanak ki, míg némelyik elég jó, a többi nem más, mint csupán földi állatok eltorzítása.

A végére érve a könyvnek további csalódás, semmi különös nem volt a végén. Nem is vártam nagy csattanót, de az izgalom is teljesen lelohadt, valahogy érdektelenségbe fulladt az egész. Hasonlóan vérszegény élmény volt, mint például a jóval későbbi Az Erő nyomában. 

  Szóval irodalmilag egy jól megírt regény, tartalmilag sok háttérinfót kapunk, az Új Köztársaságról szóló és Anakin gyermekkorából való történések jól kapcsolódnak. Olvasmányként viszont – néhány pillanatot leszámítva – borzasztóan elnyújtott, semmi pénzért el nem kezdeném újra.

Értékelés (saját tetszési indexem)
5
(0-értékelhetetlen, 1-büntetés, 2-borzalmas, 3-nagyon gyenge, 4-gyenge, 5-közepes, elmegy, 6-jó, 7-nagyon jó, 8-kiváló, 9-nagyon kiemelkedő, 10-abszolút csúcs)



Ha tetszett, nyomj egy lájkot, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!

A cikk szerzői jogvédelem alatt áll – copyright © 2018.04.28. - engedély nélküli felhasználása, másolása tilos.